Mit jelent a tőzsde?

Kereskedési mechanizmus, hogyan lehet üzletet építeni a tőzsdén

A cég- és intézményvezetők lapja A határidős árutőzsdék Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját Befektetés és spekuláció Megjelent a Cégvezetés archív A tőzsdézés a lakosság körében leginkább az értékpapír-piaci műveletekkel, azon belül kereskedési mechanizmus főképp vállalati részvények és állampapírok börzei adás-vételével azonos. Árutőzsdei műveletekbe ez idáig a befektetők nagyon szűk rétege bonyolódott, amelynek fő oka a tájékozatlanság és az ilyen jellegű üzletkötésekkel kapcsolatos félelem.

Pedig a történelem első tőzsdéin árucikkek cseréltek gazdát, és az értékpapírok csak jóval később, a tizenkilencedik század derekán jelentek meg a tőzsdén forgatható áruként. A gabonapiacon ma is meghatározó chicagói tőzsde létrejöttéhez egyszerű közgazdasági probléma megoldásának igénye vezetett.

A termelésben és a kereskedelemben érintettek állandó árkockázatnak, kiszámíthatatlan áringadozásoknak voltak kitéve, amelyek egyedüli meghatározó tényezője az volt, hogy hiány vagy felesleg volt-e a piacon hogyan lehet üzletet építeni a tőzsdén adott gabonaféléből.

Ezt orvoslandó jött létre ban a Chicago Board of Trade, amely még nem is nevezhető tőzsdének, sokkal inkább csak kereskedelmi tanácsként alakult meg, ahol a cél ennek a kockázatnak a mérséklése volt.

Az eszköz pedig az úgynevezett forward contract lett. Ez olyan szerződést takar, amelyben a vevő és az eladó előre meghatározott áron és időpontban megegyezik az adott gabona jövőbeni leszállításáról. Tehát az árat még aratás előtt rögzítették! Ezeknek a forward szerződéseknek az evolúciója révén jött létre később a mai értelemben vett határidős kontraktus angolul futures contractamely anynyiban több az előbbinél, hogy a leszállítandó gabona minőségét is szigorúan rögzíti. A standard szerződés egyetlen változó tényezőjévé az ár vált, amely aukciószerű körülmények között dőlt el a tőzsde parkettjén.

A határidős tőzsdézés tehát az árupiacokban gyökerezik, az értékpapírok csak jóval később váltak a határidős megállapodások tárgyává.

Bizonyos esetekben a tőzsdén kívüli brókercégnél történő kereskedésnek előnyei is lehetnek, de ez attól is függ, hogy milyen kerekedési stratégiát használunk. A tőzsdei kereskedés zéró összegű játék Ha jutalékmentesen, költségek nélkül kereskedhetnének a tőzsdei kereskedők, akkor a rövidtávú tőzsdei kereskedés egy zéró összegű játék, azaz a profi, nyereséges kereskedők, más kereskedőktől nyerik el a pénzt. Hosszútávon már nem érvényes ez a helyzet, hiszen a befektető éveken keresztül tartja a pozícióját, és idő közben a tőzsdei vállalatok értéke növekszik növekszik a profittermelő képességük. Fontos tehát, hogy elkülönítsük a befektetést és a spekulációt, tekintettel arra, hogy más szabályok szerint kell a tevékenységet végeznünk.

A napjaink árupiacait domináló pénzügyi határidős üzletek devizák és kamatok pedig csak a huszadik század szülöttei. Árfeltárás A határidős tőzsdék jelentőségének összegzésekor első helyen érdemel kiemelést a fentebb bemutatott, a tőzsdék által nyújtott kockázatkezelő, árbiztosító mechanizmus.

Emellett nem elhanyagolható a határidős piacok által betöltött másik feladat, amit a szakirodalom árfeltáró funkciónak nevez. A tőzsdén kialakuló határidős jegyzések vagy más néven elszámolóárak a piaci szereplők várakozásait fejezik ki az adott árucikk jövőbeni árára vonatkozóan.

Ha a fizikai piacon aktív kereskedők nem is használják a tőzsde parkettjét kereskedésre, az ott kialakult jegyzéseket intenzíven használják szerződéskötéseik alkalmával.

kereskedési mechanizmus, hogyan lehet üzletet építeni a tőzsdén

Nem véletlen, hogy a tőzsdék számára az adatszolgáltatás fontos bevételi forrás. Az árfeltáró funkcióval szorosan összefügg a tőzsdék piackoncentráló szerepe. Hisz' a tőzsdék gyakorlatilag olyan piacok, ahol a vevői és az eladói oldal, azaz a kereslet és a kínálat egy időben, egy helyen jelentkezik.

Több tőzsdei szereplő hangsúlyozza, hogy a tőzsdei kereskedés kereskedési mechanizmus ad. A tőzsdén megkötött üzletek száz százalékban garantáltak: akár a vevő, akár az eladó nem teljesítése esetén a tőzsde, illetve annak elszámolóháza helytáll. A fizikai piacon ez a biztonság hiányzik. A teljesítések kapcsán kell kiemelni a tőzsdék önszabályozó jellegét, amelynek szerves részei a tőzsdén működő, különböző szőlő opciókkal ellátó bizottságok, amelyek a felek között adódó vitás eseteket hivatottak eldönteni.

Árupiacok Magyarországon Tőzsdézés szempontjából Magyarország gyorsan felzárkózott a korabeli Európa mögé, hisz Pesten már óta működött a kezdetleges tőzsdei funkciókat ellátó Gabonacsarnok, amelyből fokozatosan nőtt ki a Budapesti Áru- és Értéktőzsde. Az intézmény egészen őszéig működött, amikor is Gerő Ernő, az akkor kormányszervként működő Gazdasági Főtanács első emberének rendelete alapján azonnali hatállyal bezárták, majd három év múlva véglegesen felszámolták.

Ezután negyvennégy éves szünet állt be. A Budapesti Árutőzsde ben nyithatta meg újfent kapuit, igaz, akkor még Terménytőzsde néven. A megalakulás előzményei között legfőképp azt a tényt kell megemlíteni, hogy a magyar külkereskedelmi vállalatok számára a nyolcvanas évektől lehetővé vált a nyugati, főképp észak-amerikai tőzsdék nyújtotta határidős tőzsdei kereskedés ízlelgetése.

Az így felhalmozott tőzsdei ismeretek és az egyre pozitívabb kereskedési mechanizmus körülmények hatására kezdődött meg a háború utáni magyar árutőzsdézés az 1,9 millió forint alaptőkével rendelkező Terménytőzsde égisze alatt. A megfelelő állami támogatás, az infrastruktúra és a szakemberek hiányából adódó nehézségeket fokozatosan leküzdve hogyan lehet üzletet építeni a tőzsdén már nemcsak gabonafélékre, de élő állatra bináris opciók videomutatók nélkül lehet üzleteket kötni a pesti árupiacon, sőt a későbbiekben szóba került az energiaipari termékek adásvételének gondolata is.

Budapest az úgynevezett rendszerváltó országok közül elsőként alapította meg határidős árutőzsdéjét, és ezt a lépéselőnyt kihasználva a mai napig mintául szolgál a régió hasonló jellegű tőzsdéinek.

Jogosan adódott a kérdés: miért az Árutőzsdén?

A határidős árutőzsdék

Nos, a világ első határidős devizaügyletei ugyancsak a chicagói árutőzsdén zajlottak le. A tőzsdei szakértők pedig világszerte egyetértenek abban, hogy a devizák is az áruk angolul commodities körébe tartoznak. A Budapesti Árutőzsdén napjainkra az a furcsa helyzet állt elő, hogy ezek a pénzügyi termékek a BÁT meghatározó, legjelentősebb piaci szegmensei. A tőzsde legfrissebb statisztikai adataiból látható, hogy hogyan lehet üzletet építeni a tőzsdén kereskedési mechanizmus szekció mára már 98 százalékkal részesedik az összforgalomból, az agrártermékeknek mindössze 2 százalék maradt.

Ám ez a fejlődési irány teljességgel megfelel a nemzetközi trendnek, azaz a pénzügyi termékek napjainkra már szinte uralják az árupiacokat.

Az árupiacok szereplői Az árupiacon hagyományos szereplők a hedgelők, azaz a fedezeti befektetők. Legfontosabb céljuk az árfolyam-biztosítás, azaz a fizikai piacon jelentkező árváltozás kockázatának lehető legnagyobb csökkentése.

A kompenzáció mechanizmusa a következő: például egy alföldi malom tonna liszt hat hónap múlva történő leszállításában egyezik meg egy környékbeli pékséggel. A búza még nincs a birtokában, és azt sem lehet tudni, hogy a szállítás idején mennyi lesz a búza ára.

  • Tőzsde Archives | Concorde blog
  • A weboldalak befektetések nélkül keresnek pénzt az interneten
  • Honnan lehet pénzt keresni licitálással
  • A határidős árutőzsdék | Cégvezetés
  • Fekete Csütörtök: Történetének 5. legnagyobb esését szenvedte el a BUX - usznp.hu
  • Pénzt keresni online a bikoin

A készpénzes üzletkötés árkockázatát a menedzsment úgy tudja kompenzálni, hogy az árutőzsdén a szükséges búzamennyiséget ugyanarra a határidőre megvásárolja tehát a készpénzes üzletkötéssel ellentétes irányú szerződést köt.

Elérkezik a szállítási hónap, amikor is megtörténhet, hogy a malom a fizikai piacon veszteséggel szembesül - a gabonaárak időközbeni emelkedése miatt. Ekkor a malom a tőzsdén fél évvel azelőtt létesített vételi pozícióját likvidálja, vagyis ellentétes előjellel elad.

Ezáltal a tőzsdén profithoz jut, mivel időközben a tőzsdei árak is emelkedtek. A fizikai piacon ugyan többet fizet a búzáért, hogyan lehet üzletet építeni a tőzsdén veszteségét kompenzálja a tőzsdei nyereség. Ugyanez lehetséges a pénzpiac esetében is, ahol a vételi árfolyamok, devizaárfolyamok emelkedése előzhető meg egy-egy határidős tranzakcióval, így az ár vagy a kamatszint előre meghatározhatóvá válik.

A hedgelők tevékenysége azonban nem elegendő a határidős tőzsde jó működéséhez. Ehhez elengedhetetlenül szükséges a spekulánsok jelenléte is, akik gyakorlatilag az árfolyam-kockázatot minimálni szándékozó hedgelő rizikóját vállalják át.

Tehát ők az árfolyamváltozásokból igyekeznek hasznot húzni.

Hogyan működik a tőzsde a gyakorlatban, 2020-ban

Alapvető különbség köztük és a hedgelők között, hogy az ő esetükben általában nem áll rendelkezésre árualap, tehát ők bajban lennének, ha kötés szerint kénytelenek lennének tonna gabona vagy kg élő állat leszállítására. Azonban a piac intenzív nyomon követésével, hiteles piaci információk révén tisztában vannak a keresleti és kínálati viszonyokkal.

kereskedési mechanizmus, hogyan lehet üzletet építeni a tőzsdén

Gyakorlatilag a legfontosabb funkciójuk a sokat emlegetett likviditás biztosítása. Az ügyletek elszámolása A határidős tőzsdei kereskedelem elemzésekor nem hagyható figyelmen kívül az ügyletek elszámolása, mivel ez a rendszer egyik alappillére.

kereskedési mechanizmus, hogyan lehet üzletet építeni a tőzsdén

A tőzsdei ügylet megkötését követően sor kerül az elszámolásra, amely vagy a tőzsdén belül történik, vagy pedig erre szakosodott úgynevezett elszámolóház végzi. Az elszámolás alapja az elszámolóár, ami a kereskedési mechanizmus órák végén, a tőzsde parkettjén képződik, és gyakorlatilag a piac véleményét fejezi ki az áru adott jövőbeni határidőt illető árát tekintve.

Például a piac januári aktuális értékítélete szerint a német márka szeptemberében ,80 forint lesz. Az elszámolóház ehhez a más néven technikai árhoz igazítja az összes, erre a határidőre létrehozott tőzsdei tranzakció árát, és számolja ki az adott üzleten profitálók hasznát vagy veszteséget realizálók debitjét. Az elszámolás naponta tőzsdetagra, illetve megbízóra lebontva megtörténik, majd az elszámolóház a követeléseket behajtja, illetve a nyereséget jóváírja a nála vezetett számlákon.

A fenti technikai feladatokon túl az elszámolóház legfontosabb funkciója az, hogy az kereskedési mechanizmus és a vevő által a tőzsdén megkötött üzletekbe harmadik félként, garantálóként beékelődik. A felek nem teljesítése esetén tehát nem a tőzsde, hanem az elszámolóház válik automatikusan a vevő vagy az eladó helytálló partnerévé.

Ezért mondhatjuk, hogy a tőzsdei üzletkötés biztonsága százszázalékos, és a tőzsdei piac megbízhatóbb a fizikai piacnál. A garantáló szerepkörének hibátlan betöltéséhez az elszámolóházaknak többlépcsős garanciarendszerre van szükségük, a nem teljesítő tőzsdetagokkal szemben az elszámolóháznak meg kell védeni önmagát. A rendszer az alábbi elemekre épül fel: alapszintű és kiegészítő pénzügyi fedezet, kollektív garanciaalap, alapbiztosíték, a napi árkülönbözet elszámolása, tőzsdetagság értékesítéséből befolyt vételár és legvégső esetben az elszámolóház pénzeszközei.

Befektetési lehetőségek A határidős árupiacok az értékpapírpiacokkal ellentétben nem elsősorban befektetési, hanem inkább árfolyam-biztosítási ügyletek kötésére adnak lehetőséget az adott termék piacán közvetlenül érdekelt vállalkozóknak. Ettől függetlenül a határidős piacok a befektetési és a spekulációs lehetőségek széles skáláját teremtik meg a tőzsdecikkekben közvetlenül nem érdekelt befektetők számára is.

A legismertebb és legegyszerűbb spekulációs lehetőség természetesen a határidős vétel vagy eladás. Ha valaki úgy véli, hogy a gabonaárak a világpiacon, hosszabb távon jelentősen emelkedhetnek, például vetésterület csökkenése vagy kedvezőtlen időjárási tényezők alakulása következtében, akkor határidős vételi pozíció nyitására adhat megbízást a BÁT gabonapiacán tevékenykedő brókercégnek.

Ha a várakozás beigazolódik és a terményárak a világpiacon és az azt megtestesítő chicagói gabonatőzsdén emelkednek, magukkal fogják húzni a hazai árupiac gabonaárfolyamait is.

A tőzsdék közötti információáramlás ma már rendkívül gyors, a mindenki számára ingyenesen is hozzáférhető kereskedelmi adatok révén. Amíg néhány éve a hazai tőzsde csak egyhetes késéssel követte a világpiaci mozgásokat, addig a börze ma már a következő napon reagál a változásokra. Ha tehát az árak emelkedő tendenciát mutatnak, az elszámolóház naponta, árfolyamnyereség formájában készpénzt utal át a brókercég adott megbízójának alszámlájára, hiszen a piac így fogja jutalmazni azt a vevőt, kereskedési mechanizmus a jelenlegi árszintnél kedvezőbben vásárolt és ezt természetesen az eladótól fogja beszedni, árfolyamveszteség hogyan lehet üzletet építeni a tőzsdén.

Egy megbízónak, ha bróker közvetítésével, spekulációs céllal lép a gabonatőzsde parkettjére, tisztában kell lennie azzal, hogy a határidős piacon létesített pozíciót minden esetben likvidálni kell. A spekulánst természetesen kizárólag az adott tőzsdecikk áralakulásából fakadó nyereség érdekli, a gabonával nem kerül fizikai kapcsolatba, ezért számára különösképpen fontos az utóbbi szabály. Az egyirányú határidős vételnél vagy eladásnál jóval fejlettebb az úgynevezett spread ügylet határidős csereügyletamely kisebb kockázata folytán az egyirányú pozícióknál lényegesen jobb spekulációs lehetőséget ad.

A spread ügylet, alacsonyabb kockázata miatt, a spekulánsok egyik kedvenc üzletkötési formáját jelenti. Egy kezdő tőzsdei spekulánsnak a spread ügyleten kell felnőnie, tapasztalatokat szereznie, mivel ezen az ügyletfajtán a veszteség tényleges elszenvedésének esélye kisebb, mint egyirányú határidős pozíciók létesítése esetén. A szó angolul szétterültséget jelent, tőzsdei használatban két eltérő, de egymással áralakulásban szoros összefüggésben levő határidős kontraktust jelöl.

Például a takarmánykukorica vásárlása márciusi határidővel és eladása májusi terminussal. A spread hogyan lehet üzletet építeni a tőzsdén nem számít az egyes kontraktusok tényleges határidős ára, csupán a két kontraktus jegyzése közötti relatív változás.

Ez a változás hoz profitot a spekulánsoknak, amennyiben ellenirányú kötéssel időben likvidálják spread pozícióikat.

kereskedési mechanizmus, hogyan lehet üzletet építeni a tőzsdén

Előbbi példánknál maradva, ha a kukorica piacán hirtelen áremelkedés következik be, az mindkét határidő, a márciusi és a májusi lejárat jegyzését is befolyásolni fogja, valószínű azonban, hogy nem ugyanolyan mértékben.

A két árfolyam közötti különbség - spread - így meg fog változni, amelyből megfelelő stratégia alkalmazásával profitot lehet kovácsolni. Mivel a spread pozíciónak egy vételi és eladási oldala van, ezért az áremelkedésből az eladási oldalon fakadó veszteséget a vételi pozíción létrejövő nyereség kompenzálja, sőt reményeink szerint meg is haladja. Az elszámolóház csereügylet esetén a kisebb kockázat miatt a normál határidős ügyletek alapletétjének felét kéri be.

Határidős opciók A spread pozícióknál is fejlettebb spekulációs kereskedési mechanizmus fejleszthetők ki a határidős opciók tőzsdei alkalmazásával, amelyeket a BÁT a régióban elsőként vezetett be, az elmúlt év áprilisában. Ezen piaci instrumentumok nem kötelezettségek, hanem jogosultságok bizonyos határidős kontraktus vételére vagy eladására, amely joggal az opció vásárlója élhet. A vásárló a jogosultság fejében opciós díjat vagy más néven prémiumot fizet az opció eladójának, aki viszont kötelezettséget vállal arra, hogy vele szemben helytáll, ha előbbi a jogával élni kíván.

Az opcióknak két alapvető típusuk van: vételi Callilletve eladási Put. A Call opció vevője jogosultságot, de nem kötelezettséget szerez arra, hogy egy bizonyos határidős kontraktusra előre meghatározott áron vételi pozíciót létesítsen. A Put opció vevőjének pedig jogosultsága de nem kötelezettsége van, hogy eladási pozíciót létesítsen egy bizonyos határidős kontraktusra előre rögzített áron, amelyet mindkét opció esetében küszöbárnak neveznek.

Az opciók eladói ugyanakkor kötelezettséget vállalnak arra, hogy a vevő jogosultságának gyakorlása esetén vele szemben helytállnak. Tehát a vételi opció eladója eladási kötelezettséget vállal, az eladási opció eladója pedig vételi pozíció létesítésére kötelezi magát, ha a vevő élni kíván jogával.

Ebből következően a legegyszerűbb spekulációs lehetőség egy befektető számára az opciós piacon, ha eladási pozíciót létesít. Profitja az eladás pillanatában lesz, hiszen neki átutalják a prémiumot, amely a számláján azonnal megjelenik.

Jónap Richárd Amerikai léptékkel mérve is komoly elsődleges részvénykibocsátás zajlott az elmúlt hetekben Varsóban. Két kitalált lengyel tőkepiaci szereplő szemüvegén keresztül mutatjuk be a kibocsátás és a tőzsdei bevezetés körülményeit.

Ezt a nyereséget azonban nem adják ingyen, mert ha a piac számára kedvezőtlen irányban mozdul el, neki helyt kell állnia, ami hogyan lehet üzletet építeni a tőzsdén esetben igen nagy veszteséget is okozhat. Lássunk egy példát: tegyük fel, ha egy befektetőnek az a piaci elképzelése, hogy a búzaárak hosszú távon emelkedni fognak, eladási opciót írhat ki például 22 forintos küszöbáron forint prémiumért.

kereskedési mechanizmus, hogyan lehet üzletet építeni a tőzsdén

Ha várakozása beigazolódik, és a búzaárak hogyan lehet üzletet építeni a tőzsdén határidős piacon 25 forint közelébe emelkednek, az opció vásárlója nem fogja lehívni opcióját, mert nem akar határidős eladási pozíciót felvenni 22 forinton, amikor a piac 25 forinton áll, ezért hagyja az opcióját úgynevezett érték nélkül lejárni. Ebben az esetben az eladó nyeresége a teljes opciós díj, tehát forint lesz tonnánként.

Befektetés a pénzügyi szekcióban A magyar kormány márciusában az addigi egyszeri leértékelések helyett a gördülő csúszó leértékelés mechanizmusát vezette be a forint árfolyamának kiigazítására. Az újfajta leértékelési politika pozitív hatással járt a gazdaságban. A piaci résztvevők hamar felismerték az új rendszerben kereskedési mechanizmus profitszerzési lehetőségeket, és egyre több befektető kereste fel a Budapesti Árutőzsde pénzügyi szekcióját, hogy üzletet kössön. A tőzsdei üzletkötés egyik jellegzetessége, hogy a befektetőnek nem kell rendelkeznie az üzletkötéshez szükséges teljes összeggel, csak az esetleges potenciális veszteség fedezésére szolgáló letétet kell elhelyezni a tőzsdeszámláján.

A befektetők hatalmas érdeklődéssel fordultak a tőzsde felé, a realizálható magas hozam bátorítólag hatott, azonban a biztos profit mellett váratlan veszteségek is érték őket, kereskedési mechanizmus nem vettek figyelembe egy fontos tényezőt. A veszteségek kiváltója az a jelenség, hogy a forint árfolyammozgását nemcsak a leértékelés, hanem a nemzetközi árfolyammozgások is befolyásolják. Ezért aki csak egy devizában spekulált, az könnyedén veszteséget könyvelhetett el.

Ennek ellensúlyozására ezt követően már a piaci szereplők a forint devizakosarában szereplő devizákban törekedtek pozíciók nyitására: azóta egyszerre adnak vagy vesznek dollárt kereskedési mechanizmus ecut, illetve később német márkát, sőt napjainkban már az eurót. Ezek az úgynevezett kosárüzletek ilyen módon megvédik a befektetőket a nemzetközi ármozgásoktól, mert mindkét deviza szerepet kap az üzletkötésben. A forint kosarában ig 30 százalék dollár és 70 százalék márka szerepelt, amit A kosárüzlet megkötése során ennek az aránynak megfelelően kell a befektetésre szánt összeget a kontraktus szerint elosztani.

A két deviza aránya, amikor még a német márka szerepelt a kosárban, megközelítőleg volt.

Az egyetlen kockázati tényező a forint sávon belüli mozgása maradt, ez azonban a csúszóleértékelés bevezetésekor tartósan a sáv alján maradt, mert megszűnt az egyszeri leértékelésektől való félelem.

Így a befektető maximális profitot realizálhatott. A profit alapját a forint és a devizák kamatai közötti különbség tette lehetővé, amely az új rendszer indulásakor jelentős különbséget mutatott. A bejelentett leértékelés mértéke kezdetben havi 1,9 százalék éves szintre átszámítva 25,3 százaléknak felelt meg. Eközben a devizák finanszírozási költsége átlagosan 5 százalék körül mozgott.

Gyakorlatilag kockázatmentes profit szerzésére nyílt lehetőség a gördülő leértékelési rendszer bevezetésével. Az ben útjára indított vállalkozás igazából a kilencvenes évek közepére hozta meg gyümölcsét, akkor, amikor az Árutőzsde forgalmi mutatói már félreérthetetlenül igazolták a kezdeményezés sikerét. Igazi fordulópontnak a BÁT életében és tekinthető.

Az előbbi évet az elszámolási tevékenység teljes átszervezése fémjelzi. Központi Elszámolóház és Értéktár Rt. Ezt megelőzően a BÁT-on kötött üzletek elszámolása házon belül történt.

Hogyan működik a tőzsde a gyakorlatban, ban

Az Árutőzsdét szabályozó kérdésekkel a kormány gazdasági kabinetje először ben kezdett el foglalkozni, ekkor készült el egy törvényjavaslat az árutőzsdei tevékenység szabályozásáról. A működés első éveiben a forgalom kiegyensúlyozott növekedést mutatott, et kontraktus volumennel zárta a három szekció. Innentől a BÁT évről évre új csúcsokat döntött, at pedig már 8,5 millió kontraktussal zárta.

Sok mindent elárul a forgalom egyes szekciók közti megoszlása. Egy évvel a devizaszekció megnyitása után, tehát ben, a devizatermékek már közel 90 százalékot hasítottak ki maguknak a BÁT összforgalmából.

Ez a fejlődési irányvonal újfent egybeesik a nyugati tapasztalatokkal: a fejlett határidős árutőzsdék mindegyikére a pénzügyi termékek abszolút dominanciája a jellemző. Ritka ünnepnap a tőzsdék életében, ha ugyanazon napon belüli forgalmi rekordokat sikerül felállítani. Ilyen napokkal a BÁT is büszkélkedhet.