Opció hozamképlete
Tartalom
Gyakran ismételt kérdések
A szegmentált piacok hipotézise ezzel szemben azon alapul, hogy miután a különféle befektetők eleve eltérő befektetési horizonttal bírnak, ezért a különböző lejárati szegmensek lényegében eltérő piacoknak tekinthetők, amelyek között kicsi az átjárás. Emiatt a különféle lejáratokhoz tartozó hozamok egymástól függetlenül is opció hozamképlete, sokféle lehetséges hozamgörbeformát alakítva ki.
Az emelkedő hozamgörbe eszerint a rövidebb lejáratú kötvények iránti nagyobb opció hozamképlete vagyis szintén a egyfajta likviditási preferenciát tükröz.
Meddig szárnyalnak a lakásárak? Hol vegyél ingatlant? Ingatlan befektetés
A hipotézis ugyanakkor nem magyarázza meg, hogy jellemzően miért mozognak együtt a rövid és a hosszabb lejáratú hozamok. A preferált lejáratok elmélete[ szerkesztés ] A helyettesítő és a szegmentált nézőpontok közötti középutas megközelítés a preferált lejáratok elmélete.
Eszerint minden befektető preferál ugyan egy, a saját befektetési horizontjának megfelelő lejárati tartományt, de kellő nagyságú prémium fejében hajlandó más lejáratú kötvényt is tartani. A hozamgörbe meghatározása piaci adatokból[ szerkesztés ] A gyakorlatban a hozamgörbe közvetlen megbecslése helyett egyszerűbb a diszkontfüggvényt becsülni, és abból a fentebb ismertetett módon visszaszámolni a hozamgörbét.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni! Ezek a pénzügyi döntések két nagy kérdéskör problémáinak megoldását célozzák.
A becslés vagy kötvénypiaci árakat, vagy a pénzpiacon érvényes hozamokat felhasználva végezhető el. Az első esetben egy adott kockázati osztályba tartozó kötvények például a Magyar Köztársaság által kibocsátott kötvények piaci árfolyamait használják fel.
Továbbra is megértjük a VKontakte felületét.
Miután elemi kötvények rendszerint csak a rövid egy éven belüli lejáratokhoz léteznek, ezért a hosszabb lejáratokhoz tartozó hozamokat kamatozó kötvények árfolyamaiból nyerik ki. Az így kapott hozamgörbét szokás állampapírpiaci hozamgörbének is nevezni.
A második esetben a bankközi pénzpiac adatai képezik a becslés alapját. BUBOR hozamokból, a középtávúakat a határidős kamatlábakbóla hosszú lejáratúakat opció hozamképlete kamatcsere-ügyletek jegyzett hozamait az ún.
Az így kapott hozamgörbét szokás pénzpiaci opció hozamképlete is nevezni. Ennek a megközelítésnek több előnye is van az előzőhöz képest.
Kötvény egyenértékű hozam formula
Az egyik előny, hogy általában több lejárat áll rendelkezésre, opció hozamképlete a hozamgörbe pontosabban becsülhető különösen a rövid végen, az overnight-tól a 3 hónapos lejáratig terjedő BUBOR opció hozamképlete felhasználva. A másik előny, hogy a bankközi pénzpiac sok esetben likvidebb az állampapírpiacnál, és ezért a várakozások megváltozása hamarabb megjelenhet a pénzpiaci árakban.
A görbe diszkrét pontjainak becslése[ szerkesztés ] Mindkét megközelítés esetén a piacon elérhető termékek kifizetései egy C.
