Kockázatkezelés

Típusú opciók a világpiacon

A cég- és intézményvezetők lapja Kockázatkezelés Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját Hogyan védekezzünk a tőkepiacokon?

típusú opciók a világpiacon

Megjelent a Cégvezetés archív Magánszemélyek, illetve gazdasági társaságok gazdálkodási és befektetési tevékenysége során is rendkívül fontos ooo rm kereskedés a kockázat. Az elmúlt évek olykor igen viharos környezetében különösen felértékelődött a kockázatkezelés szerepe. Írásunkban a tőzsdei kockázatkezelési módszerekkel foglalkozunk, olyan határidős és opciós instrumentumokkal, amelyekkel kiszámíthatóbbá tehető a későbbi megtérülés.

A befektetők és a gazdálkodóegységek kockázatok tömkelegével találkoznak nap mint nap. Kockázatot hordoz minden - az adott egyén vagy cég által befolyásolhatatlan - tényező, amely negatív irányban tudja módosítani az illető hozamát, megtérülését, gazdálkodását. Csak említésképpen néhány fontosabb kockázattípus: ilyen a szabályozói rendszer kedvezőtlen változásából eredő jogi kockázat, a gazdasági környezet rosszabbra fordulása okozta makrokockázat, vagy az ezzel közel azonos tartalommal bíró országkockázat.

Kockázatot jelentenek a potenciális katasztrófák, a nemzetközi gazdasági hangulat változásai, a devizák árfolyamának számunkra kellemetlen módosulásai, típusú opciók a világpiacon gazdasági partnerek nemfizetése, de a befektetéseknél újabban a brókercégek is hordoznak némi veszélytényezőt. A kockázatok enyhítésének talán legismertebb típusai a különböző biztosítások, de jó néhány kockázat ellen a tőkepiacokon is védekezhetünk, elsősorban a tőzsde származékos piacain.

A származékos piac A határidős típusú opciók a világpiacon opciós piacok talán azért a legkülönlegesebb szegmensei a börzéknek, mert itt egyszerre vannak jelen a magas kockázatot kedvelő, hazardírozó spekulánsok, illetve a kockázatot éppen hogy minimalizálni szándékozó, fedezeti ügyleteket kedvelő befektetők.

Most a kockázatkezelés oldaláról vizsgáljuk e piacokat, de el kell mondani, hogy önmagukban ellenügylet nélkül! A származékos piacon valamely termék tőzsdeindex, részvényárfolyam, devizaárfolyam, kamatszint, termékár későbbi, adott határidőre vonatkozó értékére lehet üzletet kötni.

Ezért is nevezik ezt a piaci részt származékos vagy származtatott piacnak, hiszen nem önálló termékekkel folyik a kereskedés, csak valamely ismert termék „származékával".

Tartalomjegyzék

Az ezen a piacon elérhető kockázatkezelési technika egyfajta biztosításként is felfogható. Határidős eladással vagy vétellel biztosíthatják magukat a befektetők egy nem várt esemény bekövetkezte ellen.

Például ha egy importőr cég tudja, hogy fél év múlva ezer dollárért meg kell vennie egy gyártógépet, és erre most elkülönít millió forintot mert adott pillanatban ilyen áron van a határidős piacon megvásárolható, fél év múlva esedékes ezer dollárakkor megteheti, hogy millió forintért a határidős szekcióban vesz ezer dollárt.

Ekkor a későbbiekben nem kell az árfolyamváltozás kockázatát viselnie, ha ugyanis hat hónap múlva már csak millió forintért lehetne megvennie az ominózus dollárösszeget, neki érvényes szerződése van a milliós vételről.

Természetesen a kockázatkezelés egyben kiszűri a pozitív meglepetés lehetőségét is: ha a forint a dollárral szemben nagyon megerősödik, és hat hónappal később millió forint is elegendő lenne ezer dollár beszerzéséhez, cégünk akkor is kénytelen millió forintot fizetni érte.

Minden, amit tudni szeretne a bináris opcióról, de eddig habozott megkérdezni forrás: Prím Online, Az internetes pénzkereset egyik legkönnyebb módja a bináris opció. Ez a lehetőség magában rejti például a Binatex brókercéget is. Ez az egyik legnépszerűbb bináris opciós bróker a posztszovjet térségben, mely a világpiacon is jelen van.

A fedezeti ügyletekkel így voltaképpen a kiszámíthatóságot, a tervezhetőséget érhetjük el. Természetesen még sok példát lehetne sorolni, hiszen éppen fordított akciót valósíthat meg és fordított pozíciót vehet fel egy olyan idegenforgalmi cég, amely télen kevés árbevételt realizál, de tudja, hogy 4 millió euró körüli devizabevétele lesz nyáron.

Ha a cég be akarja biztosítani, hogy deviza-árbevétele forintban mennyit érjen, eladhat szeptemberi határidőre 4 millió eurót. Határidős üzletet köthetnek a kockázatkerülő befektetők is. Ha egy széles részvényportfólióval rendelkező befektető nemzetközi viharok miatt elbizonytalanodik, s úgy véli, hogy hosszabb távon ugyan bízik a magyar részvényekben, de most két hétig áreséstől tart, mert a Fed kamatemelésre készül, akkor nem kell magas költséggel eladnia teljes részvénycsomagját, majd két hét múlva visszavásárolnia.

Gondolkodhat úgy is, hogy megtartja a részvényeket, ám határidőre eladja az indexet, s ezzel „lefedezi magát": ha valóban esik az árfolyam, akkor a részvényeken elszenvedett árfolyamveszteséggel szemben egy ezzel egyenértékű határidős piaci nyereség áll típusú opciók a világpiacon. A Budapesti Árutőzsdén szintén elérhetők devizatermékek, illetve gabona- és hústermékkontraktusok.

Nézzük meg a BUX példáján, hogyan is zajlik a „határidőzés". A brókerek adott márciusi, júniusi, szeptemberi és decemberi időpontokra fogadhatnak a jövőbeli BUX-értékekre. Ha valaki úgy érzi, hogy a piacon kialakult konszenzus elszámolóár túl alacsony, vagyis ő maga magasabb tőzsdeindexet vár, akkor határidőre indexet vesz, tokent kap szaknyelven longpozíciót vesz fel.

típusú opciók a világpiacon

Amennyiben az adott időpont elérkeztekor az index valóban az üzletkötési árnál magasabban áll, a különbség nyereségként zsebre tehető. Természetesen ha alacsonyabb lesz, akkor a különbséget veszteségként kell elkönyvelni. A másik lehetőség, hogy már korábban, a határidő előtt likvidáljuk pozíciónkat, vagyis egy ellentétes irányú üzlettel lezárjuk a pozíciót, ilyenkor az éppen aktuális elszámolóár függvénye, hogy nyertünk-e, avagy veszítettünk az üzleten. A határidős BUX-kontraktusnál egy kontraktus alapegység a tőzsdeindex aktuális értéke forinttal megszorozva.

A Ha mi magunk arra számítunk, hogy az index magasabban fog állni az év végén, akkor veszünk határidőre egy indexkontraktust, nyitunk egy longpozíciót. Amenynyiben azonban még a 12 forintot sem éri el az év végi BUX, hanem csak 10 ponton fog állni, akkor a különbség százszorosát jelen esetben ezer forintot mi leszünk kénytelenek befizetni.

Így nagy tőkeáttétellel kismértékű kezdeti invesztícióval tudunk nagy nyereséget vagy veszteséget elérni. A számpéldából azt gondolhatnánk, hogy itt egy rendkívül kockázatos ügyletről van szó, ugyanakkor a határidős piac többféle befektetőnek is remek terep lehet, hiszen nemcsak a nagy kockázatot vállaló spekulánsok üzletelhetnek ott, hanem éppen a legnagyobb biztonságra törekvő, kockázatkerülő befektetők is. Arbitrázs a határidős piacon A határidős piaci műveletek imént látott lehetőségei mellett korábban igen elterjedt üzlettípus volt az úgynevezett származékos piaci arbitrázs, amely pontosan a kockázatfedezéssel azonos pozíciók típusú opciók a világpiacon igényelte, és amellyel mégis gyakorlatilag kockázatmentesen lehetett nyereséget elérni.

Az arbitrazsőr kifejezés olyan befektetőt takar, aki különböző piacok közötti értékelési eltéréseket használ ki. Típusú opciók a világpiacon az arbitrazsőr valamely piacon olcsóbban vesz és egy másikon drágábban elad. Ilyen árrés kialakulhat térben és időben egyaránt. A térbeli arbitrázs azt jelenti, hogy két különböző helyszínen egyidejűleg áreltérés alakul ki, mondjuk Londonban forintért lehet Mol-részvényt venni, amit Budapesten forintért el tud adni a befektető.

Természetesen ilyen lehetőségek általában nagyon ritkán, jóval kisebb különbségekkel és csak egy-egy rövid pillanatra alakulnak ki, ám a különböző nemzetközi piacokat egyidejűleg figyelő befektetők ezeket azonnal kihasználják. A Budapesti Értéktőzsde határidős piacán időbeli arbitrázsra van lehetőség, a különböző későbbi időpontokra érvényes BUX-elszámolóárak, vagy éppen későbbi időpontokban érvényes egyedi részvénykurzusok és az aktuális indexérték vagy részvényárfolyam közötti különbséget lehet nyereségként realizálni.

Korábban az így elért éves szintű hozamok rendre meghaladták az állampapírpiacon elérhető nyereségeket, sokan játszottak is a piacon, mostanában azonban igencsak összeszűkültek a kamattartalmak lecsökkentek az elérhető nyereségekde azért érdemes megismerni az ügylet lényegét.

A tranzakció két lépésből áll, amelyeket gyakorlatilag egy időben kell megtenni. Egyrészt az azonnali részvénypiacon meg kell venni az adott részvényt, vagy éppen a tőzsdeindexnek megfelelő részvényportfóliót.

így szerezz nyelvvizsgát önerőből!

Az ügylet másik oldalán a megfelelően vonzó kamattartalmú határidőre eladjuk az adott részvényt vagy indexet a határidős piacon elérhető a promptárnál magasabb elszámolóáron.

Így összességében megvettünk valamit egy konkrét részvényt vagy a BUX-kosaratamelyet már ma is ismert későbbi áron, kiszámítható nyereséggel, adott időpontban típusú opciók a világpiacon. Amikor tehát a piacon elegendően nagy a különbség az azonnali és a későbbi árak között szaknyelven magas a kamattartalommegpróbálkozhatunk az üzlettel, igaz, a kockázatokra is figyelni kell.

Ha ugyanis kinézünk egy megfelelő kamattartalmat, még nem biztos, hogy azon valóban meg is tudjuk valósítani az ügyletet a határidős piac egyes szegmensei igen illikvidek, nehéz az üzlethez partnert találniha a tranzakció után a határidős eladási pozíciónkon veszteség keletkezik vagyis feljebb lép az elszámolóárakkor a határidő kifutásáig finanszírozni kell a veszteséget.

Ez nem jelenti azt, hogy a későbbi biztos profit veszélybe kerül, de a kifutásig újabb és újabb pénzeket kell befizetni a brókercéghez. Végezetül sohasem szabad elfeledkezni a brókerkockázatról sem, az a veszély ugyanis mindig fennáll, hogy a befektető helytelenül kiválasztott brókercége csődbe megy és a befektetői vagyont is magával rántja.

A fenti példákat olvasva, szembetűnő lehetett, hogy mind a kockázatkezeléshez, mind az úgynevezett arbitrázsműveletekhez a határidős piacon eladói pozíciót kell felvenni.

Minden, amit tudni szeretne a bináris opcióról, de eddig habozott megkérdezni

Ez az alacsony likviditású hazai határidős piacon komoly piaci egyensúlytalansághoz vezethet. A sok származékos eladóval szemben ugyanis egyfajta befektető áll, a határidős piacon is növekedésre játszó, optimista spekuláns. Amikor a BÉT egy korai szakaszában lendületesen rohantak felfelé az árak, a fedezeti ügyletek határidős eladóival szemben megfelelő típusú opciók a világpiacon határidős vásárló állt, ám amióta megjelentek a pesszimisták is, akik már kisebb áremelkedések esetén is korrekcióra számítanak, és spekulációból is eladnak, rendre eladói túlsúly tapasztalható a BÉT-en.

Ennek egyenes következménye az alacsony kamattartalom, vagyis a határidős elszámolóárak és az azonnali árak közötti, indokoltnál kisebb különbség. Opciós nyitás A Budapesti Értéktőzsde vezetői fordulópontnak nevezték azt az idei, február i kereskedési napot, amikor típusú opciók a világpiacon szekcióval bővült a börze: megnyílt az opciós piac. A komoly marketingmunkával előkészített szegmens a kezdetekben még nem töltötte be szerepét, a piaci szereplők nem tudták kihasználni az egyelőre illikvid, ám valóban rendkívül fontos részterület lehetőségeit.

Pedig az opciós termékek világszerte ismertek, és mindenütt a legizgalmasabb, legbonyolultabb, ám „legszebb" területei a tőkepiacoknak. Egy likvid opciós piacon gyakorlatilag nincsen olyan tőkepiaci várakozás, amelyre ne lehetne kialakítani valamilyen pozíciót.

típusú opciók a világpiacon

A BÉT az opciós piac szabványosított verzióját vezette be, azaz nem pusztán a szerződő feleken múlik, hogy milyen üzletet kötnek, hanem egy adott termékpalettáról választhatnak.

Az opciós piac működésének megértéséhez szintén a határidős piactól érdemes elindulni, típusú opciók a világpiacon az opciós szerződések éppúgy, mint a határidős üzletek, egy későbbi időpontban érvényes adásvételre vonatkoznak.

A rendkívül fontos különbség abban áll, hogy egy határidős üzletnél a szerződő felek kötelezettséget vállalnak arra nézve, hogy adott későbbi időpontban eladnak, illetve megvesznek egy bizonyos terméket.

típusú opciók a világpiacon

Az opciós üzlet csak az egyik fél számára jelent visszavonhatatlan kötelezettséget, a másik félnek opciója, azaz lehetősége van élni az pénzt keresni tanácsadással, de vissza is léphet attól.

Természetesen senki sem vállalkozna ingyen arra, hogy egy olyan üzlet részese legyen, amelyik számára kötelező, de a partner csak akkor köti meg, ha az a számára kedvező, ezért a kötelezettséget vállaló szaknyelven az opciót kiíró fél opciós díjat kap ezért a kötelezettségvállalásért, s az opciós piacon voltaképpen erre a díjra lehet kereskedni. A vételi jogot call opciónak hívják, az eladói jogot put opciónak, előbbi esetben a vevő dönt, hogy kell-e neki a termék a BÉT-en egyelőre BUX-index, Mol- Matáv- vagy TVK-részvényutóbbi esetben az eladó választhat, hogy odaadja-e vagy sem.

Még egy fogalompár rendkívül fontos: az úgynevezett amerikai opció esetében a lejárati napig bármikor élhet a jogosult opciós lehetőségével, ám az európai opció esetében csak a lejárati napon lehet dönteni, élünk-e a lehetőséggel, avagy sem.

A nyereséget tehát amerikai típusú opció esetén bármikor realizálni lehet, hiszen típusú opciók a világpiacon szerződés megkötése és a lejárat kifutása között az opciós joggal rendelkező fél bármikor élhet vételi típusú opciók a világpiacon eladási jogával. Európai típusú opció esetén a nyereséget ugyan elkönyvelhetjük, ám realizálni csak az opció kifutási napján lehet.

A BÉT-en párhuzamosan él a két gyakorlat, mert az egyedi részvényeket amerikai opciós szabályok kísérik, ám az indextermékeket európai. Az eddig bevezetett négy termék ugyanis valójában rengeteg különböző instrumentumot takar. Négy különböző határidőre a februári indulásnál márciusára, áprilisára, májusára és júniusára lehet BUX-termékekkel, és két határidőre kezdetben az idén márciusra és júniusra lehet egyedi részvényekkel - OTP-vel, Matávval és Mollal - kereskedni.

A termékek minden futamideje további kétszer három alesetre bontható, hiszen mindegyik termékre lehet vételi és eladási jogot is szerezni, és az ármeghatározás típusú opciók a világpiacon különböző lehet. Itt három fogalmat kell megismerni: az ATM at the money az a szituáció, amikor típusú opciók a világpiacon termék aktuális prompt piaci árfolyama éppen megegyezik az opciós szerződésben kikötött lehívási árral, az OTM egyszerű és megbízható stratégia a lehetőségekhez of money az a helyzet, amikor az opciós pozíción veszteség keletkezne ez értelemszerűen eladásnál és vételnél ellentétes árfolyammozgásoknál következik bevégül az ITM in the money a nyereséges helyzet.

Az opciós megállapodások résztvevői a tőzsdeindex vagy egy részvény későbbi árfolyamát tippelik meg, és elképzeléseiknek megfelelően jogot vásárolnak arra, hogy egy meghatározott időpontban BUX-ot vagy részvényt adhassanak el, vagy vehessenek előre rögzített áron, ezért a jogért cserébe viszont díjat fizetnek szerződő partnerüknek. A vételi call opció során a vásárló kifizet egy bizonyos összeget, amiért cserébe az eladó garantálja, hogy a vásárló a lejárati napon az előre megbeszélt kötési árfolyamon az adott menynyiségű részvényt megveheti.

Nyersanyag kereskedés, minden amit tudni kell róla

Az opció azonban csak jog, nem kötelezettség, ha típusú opciók a világpiacon vevő nem kíván élni a vásárlás lehetőségével, úgy elveszti a már kifizetett opciós díjat, de nem kell megvennie a részvényeket. Példák opciós ügyletekre Egy példa szerint, ha egy befektető nagy nyár eleji áremelkedést vár a Matáv-részvényektől, aminek nyereségvonzatából részesülni akar, de nincsen elég pénze részvényvételre, akkor megteheti, hogy opciós szerződést köt.

Ehhez találnia kell egy partnert, aki opciós díj fejében garantálja az eladást. A példa szerint Az opció eladója kiírója kap tehát 50 xazaz 50 ezer forintot opciós díjként.

Hogyan lehet árut kereskedni CFD-ken keresztül Mi vezérli a nyersanyag árfolyamait Hol lehet befektetni nyersanyagokba? Mielőtt mélyebben belemerülnénk az árukereskedésbe, először nézzük meg, mi az árucikk. A nyersanyagok vagy árucikkek olyan termékek, amelyeket piacon értékesítenek, minőségi különbségek nélkül, valamint amelyeket homogén termékeknek neveznek.

Így az opció vásárlója 50 ezer forint kifizetése után ezer Matáv-részvény potenciális tulajdonosává válik, nem kell kifizetnie a forintos aktuális Matáv részvényárfolyammal számolt 2,5 millió forintos árat. Ha a június közepi lejárati napon a tőzsdén forint alatti áron lehet Matáv-részvényt venni, akkor a vásárló inkább a tőzsdén vesz, nem él opciós jogával, veszített 50 ezer forintot. Amennyiben az ár forintnál magasabb, úgy az opció vásárlója lehívja az opciót, nyeresége azonban csak akkor keletkezik, ha az ár a tőzsdén forint felett van, tehát amennyiben megérte 50 forintos opciós díjjal megnövelni az árat.

Ha az aktuális ár és forint között van, akkor az opcióval él ugyan a vásárló, de evvel csak csökkenti az opciós díj okozta veszteségeket. Mivel a BÉT-en az egyedi részvényekre amerikai típusú opció vonatkozik, az is elképzelhető, hogy a befektető már a kifutási típusú opciók a világpiacon előtt él jogával. A másik opciótípus az eladási put ügylet, amikor az eladási opció vásárlója azért a jogért fizet, hogy a határidő lejártakor, az előre kialkudott áron eladhatja részvénycsomagját, az opciót kiíró vásárlónak.

Itt értelemszerűen akkor él az opció vásárlója megszerzett eladási jogával, ha a piacon a határidő lejártakor csak alacsonyabb áron tudná értékesíteni ugyanazt a pakettet. Anélkül, hogy a részletekbe belemennénk, az opciós lehetőségek legnagyobb érdeme, hogy gyakorlatilag bármilyen jövőbeli prognózisunkat opciós szerződések kombinációjával alátámaszthatjuk.

Például, ha kiválasztott részvényünk kibocsátója egy nagy szerződéskötés előtt áll, ami a jövőjét alapvetően meghatározza, akkor azt feltételezhetjük, hogy a szerződési tárgyalások sikere nagyon megdobhatja a részvénykurzust, a szerződési kudarc pedig komoly áresést okozhat. Ilyenkor megtehetjük, hogy kétszeres opciós díj megfizetésével ugyan, de eladási és vásárlási lehetőséget is veszünk valamely áron.

Siker esetén lehívjuk vételi opciónkat, és a piaci árnál olcsóbban veszünk részvényt, kudarc esetén pedig eladási opciónkkal élve, viszonylag jó áron túladunk az addigra elértéktelenedett papírokon. Ugyanígy szélsőséges ármozgást várhatunk egy-egy kamatemelési döntés után, amikor az egész indexet megdobhatja a kamatcsökkentés, míg visszaesést okozhat a kamatemelés. Van azonban olyan eset is, amikor egy cégtől nem várunk falrengető eseményeket, hanem hogyan kezdtem el vállalkozásomat pénzt keresni működést, stabil árakat prognosztizálunk, érdemes lehet opciókat kiírni, azaz opciós díjak beszedésével növelnünk profitunkat.

A tőzsdén jegyzett részvénytársaságok számára többféle kockázatot is érdemes lehet lefedni. A legtöbb kibocsátó nem pusztán a belföldi piacon szerzi be alapanyagait, illetve értékesítésében is szerepet kap az export. Képzeljünk el egy társaságot, amelynek olyan alapanyagot kell vásárolnia nagy tételben, amelynek világpiaci árát dollárban jegyzik.

Ha a dollár megerősödik a forinttal szemben, akkor ennek a gyártó cégnek a hazai piacon akkor is árat kell emelnie, vagy a fedezetek szűkülését kell elviselnie, ha amúgy az alapanyag világpiaci ára nem változott.

Ezt a kockázatot érdemes lehet elkerülni. A társaság ugyanis fogadhat a határidős piacon a dollár erősödésére. Ekkor három kimenet lehetséges. Amennyiben a dollár a határidős piaci áron forog a kifutás idején, úgy a társaság a határidős üzleten nem nyer, de nem is veszít, gazdálkodásában viszont a tervezett korábbi dollárárfolyammal kalkulálhat, és így szerezheti be az alapanyagot.

Amennyiben a dollár gyengül, akkor a határidős üzleten veszteség keletkezik, mert az erősödésre játszó cég egy korábbi magas áron vett dollárt, elveszítette az üzletkötési és a későbbi azonnali ár különbségét.

Típusú opciók a világpiacon a gazdálkodásában ezt kiegyenlítő kedvező fordulat következett be, vagyis az olcsóbb dollár miatt ugyanaz az alapanyag forintban számolva kevesebbe kerül.

Végül, ha a dollár valóban drágul, akkor a határidős piacon nyereséggel zár a cég, igaz, a forintban mért magasabb alapanyagárak miatt a gazdálkodás nyereségszintje típusú opciók a világpiacon válik. Ez a típusú opciók a világpiacon azonban csak a devizakockázat kivédését mutatta be, az érintett cégnek valójában az alapanyagár változását is érdemes lehet kivédeni, igaz, itt a kérdés már összetettebb.

Amennyiben viszonylag állandó a marzs, nem feltétlenül érdemes fedezeti ügyleteket kötni. Ha csak az alapanyagár, vagy csak a végtermékár ingadozik, akkor érdemes erre fedezeti ügyletet kötni, míg amennyiben a két ár akár egymástól függetlenül is volatilis, akkor az igazán kiszámítható gazdálkodás végett akár a beszerzendő alapanyagra és a legyártott végtermékre is érdemes lehet fedezeti ügyletet kötni. A képlet itt is egyszerű: egy gazdálkodó szervezet valószínűleg két dologtól tarthat, a magas alapanyagáraktól és az alacsony végtermékáraktól.